Programok / Családoknak, gyerekeknek

Település:
Békés megye, Békéscsaba

Kategória:
Családoknak, gyerekeknek


Szabadkígyós


Szabadkígyós község Békés megyében, a Békéscsabai járásban.

 

Szabadkígyós

Szabadkígyós
Wenckheim-kastély
Wenckheim-kastély
Szabadkígyós címere
Szabadkígyós címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Békéscsabai
Jogállás község
Polgármester Balogh József (FIDESZ)[1]
Irányítószám 5712
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 2434 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 52,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 45,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szabadkígyós (Magyarország)
Szabadkígyós
Szabadkígyós
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 37′ 01″k. h. 21° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 01″, k. h. 21° 06′ 00″térkép ▼
Szabadkígyós (Békés megye)
Szabadkígyós
Szabadkígyós
Pozíció Békés megye térképén
Szabadkígyós weboldala
 

Szabadkígyós község Békés megyében, a Békéscsabai járásban.

Fekvése

A település a Tiszántúl délkeleti részén, Békéscsabától 11 kilométerre, délre található. A település mellett található a Körös–Maros Nemzeti Park.

Megközelíthetősége

  • Korábban vonattal a MÁV 120-as számú (Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza) vonalán volt elérhető. A vasútállomás Békéscsaba és Kétegyháza között volt, a lakott területtől távol (kb. 3 km-re keleti irányban a település központjától). A fokozatosan csökkenő személyforgalom következtében 2009. december 13-ától nem állnak meg a személyvonatok.

Története

Szabadkígyós (Kígyós) és környéke már a honfoglalás után is lakott hely volt.

Nevét az oklevelek 1398-ban említették először Kégyós néven.

Az egykor Zaránd vármegyéhez tartozó települést 1512-ben csatolták Békés vármegyéhez.

Kígyós a török időkben majdnem teljesen elnéptelenedett.

Új földesura báró Harruckern a megfogyatkozott népességű települést magyar, szlovák és német telepesekkel népesítette újra.

A 18. század végén a falu a környező településekkel együtt a Wenckheim család birtoka lett.

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 1%-a szlovák és 1%-a egyéb (főleg román és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,5% románnak, 1,9% szlováknak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,5%, református 5%, evangélikus 5,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 34,2% (22,8% nem nyilatkozott).

Forrás: Wikipédia

 

 

 

 

 

HelyiVilága Magazin ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »